There are no translations available.


Közösségünk


Cserhátalja Helyi Közösség 2007-ben 116 taggal alakult meg. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia sikeres elkészítését követően 2008. május 29-én a közösség 106 tagja létrehozta a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft-t, amely 2008. augusztus 1-én került bejegyzésre. A Cserhátalja Helyi Közösség területén a 2007-2013 tervezési időszakra 2007 decemberében allokált 3.406.658 € fejlesztési forrásból a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. Munkaszervezetének közreműködésével 2012 áprilisáig 113 pályázat és támogatási kérelem került jóváhagyásra 952,6 millió forint értékben.

 

Az 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint „2012. április 30-át követően LEADER HACS címmel kizárólag egyesület rendelkezhet, illetve e címet csak egyesület nyerheti el.”


A Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület (3053 Kozárd, Fő út 12.; adószám: 18284988-1-12; nyilvántartási szám: 1842; bírósági határozat száma: Pk.60009/2012/4/I) azzal a céllal jött létre, hogy a 2012. április 30-ig LEADER HACS címmel rendelkező Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. illetékességi területén új Helyi Akciócsoportot szervezve folytassa a nonprofit gazdasági társaság vidékfejlesztési tevékenységét.


A 2012. április 12-én a Balassagyarmati Törvényszék által bejegyzett szervezet 62 taggal alakult, a Pásztói kistérség 25 településén és a Balassagyarmati kistérség 1 településén működő 14 civil szervezet, 21 vállalkozás, 3 egyéni vállalkozó, 23 önkormányzat és 1 közalapítvány összefogásával.


A Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesületet a Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 2012. május 1. napjától LEADER Helyi Akciócsoportként ismerte el, a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. munkaszervezeti feladatait a továbbiakban az Egyesület látja el.


Felhívjuk Tisztelt Tagjaink, Pályázóink figyelmét, hogy a munkaszervezet irodája a már ismert helyen működik, munkatársaink - elérhetőségei nem változtak - várják kérdéseiket, észrevételeiket!


Munkaszervezeti iroda: 3053 Kozárd, Külterület 095.
Tel: 32/491-050
Fax: 32/491-076
E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it


 

A Munkaszervezeti iroda nyitvatartásának rendjéről, valamint a munkatársak közvetlen elérhetőségeiről az Elérhetőségek menüpontra kattintva tájékozódhatnak.  

 

A Cserhátalja LEADER Helyi AkcióCsoport területét alkotó 25 település rövid bemutatása: 



Alsótold

Az Északi-Cserhát minden égtáj felől hegyekkel határolt völgyében települt meg Alsótold. Őshonos erdőségek koszorúzta hegyek között, a Zsunyi-patak festői, keskeny völgyében fekszik. Turisztikai vonzerői - A faluban álló homokkőből készült gúlafedelű harang-lábat 1957-ben Fekete Pál kőművesmester készítette. Az erdőmenti falu kedvelt kirándulóhely, hiszen a hegyekkel-dombokkal település határait érinti a kék-túra útvonal. A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határa a Zsunyi-patak völgyében, a falu szélén húzódik.

www.alsotold.hu


Bér

A Cserhát egyik legszebb részén, a Bér-patak mentén fekvő kis község, ahol palócházak sokasága emlékeztet minket a Palócföld építészetére. A falu büszkesége a csaknem hetven pincéből álló pincesora, amelyek a XIX. század közepén szőlőművelésre épültek, némelyikét még ma is használják a helyi lakosok. A vidék legnagyobb kincse a 13 millió éves, vulkanikus eredetű, homorú ívű andezit oszlopokból felépülő Nagy-hegy. A vulkáni kitörést andezitláva folyások kísérték, a több km hosszúságban felnyíló hasadékokat andezittellérek töltötték ki. A vulkáni képződményeket befedő üledékes kőzetek lepusztulásával erózió és bányászat révén került felszínre a világviszonylatban is ritkaságnak számító homorú andezit oszlopsor. A páratlan feltárás érdekessége és ritkasága abban áll, hogy az andezitekből felépített hegyekben ilyen ívelt, oszlopos elválást a Kárpát-medencében, sőt egész Európa területén nem ismernek.

www.ber.hu


Bokor

Bokor a Cserhát lábánál fekszik, nagyjából a Pásztó-Hollókő-Buják háromszög súlypontjában. Zsáktelepülés, megközelíteni a Hollókőre vezető úton lehet, Alsótoldon le kell térni Mohora felé. Bokor Árpád-kori település, az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthory István 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A völgyben fekvő települést dombok-erdők övezik, kiváló túra- és kerékpár-útvonalakkal. A helytörténeti kiállítás a népi használati tárgyakat és a helyi népviseletet mutatja be, a település építészeti öröksége, az evangélikus templom a XVIII. század végén, késő barokk stílusban épült.

www.bokor.hu


Buják

A népviseletéről világhírű Buják sok látnivalót kínál az ide érkező vendégeknek, a meglepetések sokaságával ajándékozza meg az érdeklődő turistákat. A falu szélén található homokkő-barlang 10,5 m hosszú, 5 m magas és 7 m széles. Innen tovább sétálva érhetőek el a Bujáki vár romjai és a Sasbérci kilátó, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a cserháti erdőkre és mezőkre. A XX. század elején gróf Pappenheim Szigfrid építtette eme rendkívüli épületet, amely a későbbiekben hűségesen szolgálta a vadászok igényeit. A bujáki Kálvária és a Szent Anna kápolna a Kálvária-hegy legmagasabb pontján díszelegnek. Kőkorlátos, meredek lépcsők vezetnek fel az 1820 körül klasszicista stílusban épült építményhez. Glatz Oszkár Kossuth-díjas festőművész csaknem 40 éven keresztül festett Bujákon, képein megörökítette a falu szépségét, a bujáki embereket, alkotásaival világhírűvé tette a falu népviseletét. Állandó kiállítása megtekinthető a bujáki művelődési házban. A táj változatossága és szépsége, de sajátos mikroklímája is egész évben alkalmassá teszi a községet pihenésre, kikapcsolódásra és üdülésre.

www.bujak.hu 


Csécse

A legenda szerint a közeli Bélahalompuszta onnan kapta a nevét, hogy 1241-ben, a vesztes muhi csata után erre menekülő IV. Béla megpihent a dombtetőn. Nevezetessége az egykori Fráter-kastély. A Fráter Pál földbirtokos által épített kastélyban, nagybátyja családjában ne-velkedett Fráter Erzsébet, Madách Imre író felesége. Jelenleg iskolaként működik. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt Római katolikus templomban házasodott össze Madách Imre és felesége. A Csécsén élő Mikuska Istvánné gyönyörű mézeskalácsokat, valamint szalmából, csuhéból, gyékényből ajándéktárgyakat készít. Az ősi mesterségek megőrzésére, továbbadására kézműves bemutató központot alakított ki. A településhez közeli Bélahalma-pusztán az utóbbi években állították helyre a Keglevich –kastélyt.

 

Cserhátszentiván

Szécsénytől délkeletre, Alsótold és Ecseg között fekvő település. Nevét templomának védőszentjéről kapta. A Római katolikus templom 1942-ben Bándi Tibor plébános vezetésével épült. Harangtoronya a falu egyik nevezetes látványossága, mely a temetőben található. A Zsúnyi-patak völgyében kialakított 3 km hosszú tanösvényen 200 növény- és állatfaj látható.

www.cserhatszentivan.com



Ecseg

Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál. Templomát a 15. sz. - ban emelték, amit 1792-ben későbarokk stílusban átalakítottak, már csak tornya emlékeztet a gótikus eredetű épületre. A község híres volt bortermeléséről, szőlői kitűnő vörösbort adtak. A bortermelés virágzásának a filoxéra járvány vetett véget, az egykori borkultúra emlékét a Boros úti pincesor őrzi. 1680-ban a falu szélén feltörő gyógyforrás mellé kápolnát emeltek, amely később búcsújáró hellyé vált. A forrás elapadása miatt elvesztette jelentőségét, ma fúrással újra megnyitották, így ismét ad vizet.A tatárjárás után a községtől északnyugatra emelkedő dombon a Csák nemzetség várat építetett, ez a mai Ilona vár. A településen a már említett látnivalókon – templom, Ilona vár, pincesor, Kápolnaforrás, horgásztó – túl érdemes felkeresni a  község általános iskolájában található néprajzi gyűjteményt mely szemlélteti a régi korok emlékeit. Valamint kellemes kirándulásokat tehetünk a környéken, mely a Kelet – Cserhát Tájvédelmi Körzet részét képezi. A községben kényelmes szálláshelyek várják az ide látogató turistákat. A szomszédos Kozárd község határán nemrég készült el a horgászatra is alkalmas víztározó.

http://ecseg.fw.hu/


Egyházasdengeleg

Egyházasdengeleg Pásztótól délnyugatra, a Cserhátalján, lankás dombokkal körbevett medencében, Nógrád megye déli részén fekvő település. A községet a Bér-patak szeli át. Római katolikus templom: A Károly Róbert uralkodása alatt épült, román és gótikus stílusjegyeket őrző templomot 1322-ben szentelték fel.

www.dengeleg.hu 



Erdőkürt

A falu a Cserhátalja dombos vidékének egyik völgyében, a Céklás-patak mellett, Nógrád megye határán – Pest megyéhez közel terül el. Látványosságai: Az erdőkürti barlang. A Római katolikus templom melynek  1702-ben felszentelt oltárképét Menyői Török Ede festette, valamint az 1999-ben az Esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővéreinek felszentelt Magyarok Nagyasszonya-Kolostor.

 www.erdokurt.hu 



Erdőtarcsa

Erdőtarcsa három megye, Nógrád, Pest, és Heves határán található a Tarcsai patak völgyében. A település iparral nem rendelkezik, a földeken hagyományos növénytermesztés folyik. Nyugodt, csendes környezet és tiszta levegő teszi jellegzetessé a falusias hangulatot.Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte Erdőtarcsát, hiszen ebben a kis községben több kastély, kúria is áll, amelyek ma műemlékek. Itt található az MTA Alkotóháza- Szentmiklóssy- Kubinyi kastély. A barokk stílusú kastély 1770 táján épült, Mayerhoffer András tervei alapján. 1988-ban az épületet teljes pompájában helyreállították, azóta a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza és kastélyhotel. 1820-ban klasszicista stílusban épült a Végh kúria. Szintén klasszicista stílusban a XIX. század második felében épült Kubinyi-Márkus kúria, ma az iskolának és óvodának ad helyet. 1742-ben barokk stílusban építették a római katolikus templomot, amelynek tornyát 1903-ban kapta. Természetvédelmi terület a Dabasi-Halász-féle arborétum. Az itt élő ritkaságok: amerikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezüstfenyő, magyar tölgy. A falu központjában található a Millenniumi Emlékpark és a szabadtéri színpad. A falusi turizmus számára ez a szép környezetben lévő, jó levegőjű, műemlékekben gazdag település kiválóan alkalmas.

www.erdotarcsa.hu


Felsőtold

Felsőtold község Nógrád megyében a Cserhát domborulatai között terül el, öt kis község társaságában. A falu szélén húzódik a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határa. A falu lakosságának évszázadokon át a földművelés, és az állattenyésztés nyujtotta a megélhetéshez szükséges javakat. Többségében még megmaradt, a múlt században kialakult faluszerkezet, fésűs beépítésű utcasorok és a tájhoz alkalmazkodó kanyargós, keskeny utcák. Érdekesség, hogy a házak, hegyek, dombok lábánál épültek, s úgy hat mintha onnan csúsztak volna le. Harangtoronya a 18.században épült, késő barokk stílusú torony a község közepén található. A néphagyományok és a kutatók egy része szerint, itt élt - nem pedig Biharban - Arany János által hallhatatlanná vált Toldi Miklós. 
 

Garáb

A Cserhátvidék egyik legszebb, legmagasabban fekvő települése, amely a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén fekszik. A turisták által is kedvelt környezet erdőségek, források és régi vulkáni hegységrészek között húzódik 375 méter magasságban. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, egyre több pihenni vágyót vonz ide. Az országos kékjelzés vonala is a környező hegyek között halad. Római katolikus templomát a jezsuita szerzetesrend tagjai építették 1688-ban barokk stílusban. Az Almássy földbirtokos család anyagi segítségével száz évvel később teljesen felújították. 


Héhalom

Héhalom a Cserhátalja kistáj közepén, Nógrád megye déli részén található. A község területén folyik keresztül a Bujáki-patak, a Bér-patak és a Tarcsai-patak. A település legmagasabb pontja a falu fölött elhelyezkedő Templom-domb (180,5 m). Természeti különlegessége, hogy megtalálható itt a Taréjas Tarackbúza, a kelet-ázsiai füves pusztákról származó növény. Verseg irányában található Magyarország leghosszabb háromlyukú kőhídja. A 39,4 m hosszú építmény 1833-ban épült klasszicista stílusban. A héhalmi Falumúzeum 1995-ben nyílt meg egy százéves parasztház három helyiségében, ahol a faluban ösz-szegyűjtött tárgyak, a népviselet legszebb darabjai, régi használati eszközök tekinthetők meg. 

www.hehalom.hu


Jobbágyi

Jobbágyi Nógrád megyében a Mátra alján, a Nagy-hársas hegy lábánál fekszik, a falut a Zagyva folyó és a 21-es számú főút szeli ketté. A Zagyva folyó túlpartján, a Nagy-Hárs-hegy oldalában található felhagyott kőfejtésben geológiai bemutatóhelyet, új tanösvényt alakítanak ki. A kilátó felé vezető tanösvény érinti a Csurgó-forrást is.
További érdekesség, hogy a várhegy alatt mamutcsontokat találtak, amelyeket a Budapesti Természettudományi Múzeumba szállítottak.
A községben Sréter-kúriát 1821-ben Sréter György építette. A klasszicista stílusú épület később a Bérczy- és az Apponyi-család birtokába került. Szent György tiszteletére szentelt templom már a török időkben erősen megrongálódott, 1693-ban helyreállították. 1999-ben román és gótikus részek kerültek elő.Meg kell említeni a településsel kapcsolatban, hogy Jobbágyiban nyugszik Bérci Károly az Anyegin fordítója.

www.jobbagyi.hu


Kálló

Kálló, Nógrád megye legdélebbi csücskében a gödöllői dombság és a Cserhát lankái közt megbúvó falu. A települést körülölelő szántóföldek, erdők, útszéli keresztek, a patakok szabdalta nádas és a legelőn poroszkáló lovak idilli hangulatot árasztanak, és felejthetetlen élményt nyújtanak az idelátógatónak.A településen viszonylag sok nyeregtetős, háromosztatú, díszes deszka, vagy falazott oromzatú, tornácos parasztház maradt meg. A vidék jellegzetes népi építészeti jegyeit magánviselő házak a gyönyörű fekvésű község turista csalogatói lehetnek. 1958 őszén a falu határában a „Bikázó-dűlőben” 12 nagyméretű kőpenge került napfényre. Az igen érétkes újkori kőpenge leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A plébánia sarokszobájában éjszakázott II. Rákóczi Ferenc fejedelem, útban Romhány felé 1710 január-jában, míg katonái a Nagyréten éjszakáztak. A plébánia épülete előtt áll az I. és II. világháborúban elesett hősök és áldozatok emlékére, Vígh Sándor kőműves mester által tervezett és megépített emlékmű. A Kossuth utcában álló Szent István királyt ábrázoló egész alakos szobor Szpisják Pál szobrászművész alkotása. A község népéletének tárgyi emlékeit a tájházban állították ki.  

www.kallo.hu


Kisbágyon

 Afrika Vadászati Magángyűjtemény: Két kiváló vadász és lelkes lokálpatrióta, Kopka László és Kopka Viktor, apa és fia oktatási céllal mutatja be az eddigi vadász-expedíciókon elejtett nagyvadfajok trófeáit a nagyközönségnek.

 www.kisbagyon.hu


 Kozárd

Kozárd a Dél-Cserhát, Észak-Magyarország és szép országunk újjáéledő gyöngyszeme. A pihenés és megújulás faluja egyúttal a Palóc Út déli kapuja. A fesztiváljairól és szobrairól híres Kozárd határában meglepő 15 évmilliós leletek vannak, amelyek a „Kozárdi Formáció” nevet viselik. A falu északi végéről induló Geológiai Tanösvény az elhagyott andezit kőfejtőhöz viszi a vendégeket. A falu új büszkesége az üvegkupolás kápolna, a Faluház és a Mária Zarándokút itteni szakaszát díszítő csodálatos Mária szobor. Csodálatos üvegkupolás új kápolnája, szép harangtornya, a Kápolnát díszítő művészi oltárképek, a kápolna bejáratát ünnepélyesen őrző Zenélő angyal, Árpád vezér, a Paraszt bacchus és a Bőségszarus édesanya, a szomorúan méltóságos Trianon szobor és a hősi halottak igézően szépre faragott kopjafája méltán állítja meg percekre vagy órákra a jövevényt. A Kozárdot és térségét érintő falusi, a vadász és a gasztronómiai turizmus helyi és térségi alapanyagok, gazdatermékek (méz, lekvárok, pálinkák, kozárdi vadászborok) felhasználásával garantálják a környezeti fenntartható turizmust. A vendégszerető faluban legalább hat vendégház és egy igazi helyi magyar és palóc ételeket kínáló étterem már napokra is marasztal.

www.kozard.hu


Mátraszőlős

Mátraszőlős község a Cserhát délkeleti lábánál fekszik, a Hévíz-patak partján. A mátraszőlősi „Fehér kőbányába” egy miocénkori Lajta-mészkő réteg, az őskori megkövesedett élőlhelyek – csigák, kagylók, rovarok - maradványait rejti. A felhagyott mészkőbányából jó 50 évvel ezelőtt még kisvasúttal hordták a „fehér követ” Pásztóra. A Rákóczi-kápolnában pihent meg II. Rákóczi Ferenc, miközben a szécsényi országgyűlésre igyekezett.




Palotás

Római katolikus templom: 1743-ban Esterházy Pál építette, barokk stílusú templom. Tornya 1800 körüli. Szentélye falképét a II. világháború után Márton Lajos festette. A tó egy völgy elzárásával a Bujáki patak vizét összegyűjtve épült 1964. és 1968.között. A tó létesítését követően fokozatosan alakult ki a Sporthorgászat. A helyi horgászok 1972-ben alapították meg a ma is működő horgászegyesületet,mely jelenleg a tó birtokosa is egyben. A kezdeti 50-100 fős taglétszám fokozatosan növekedett, napjainkban 600 fős taglétszámmal büszkélkedhet az egyesület. A horgászegyesület létrejöttével, a tervszerű halgazdálkodással a tó Nógrád megye kedvelt horgász paradicsomává vált.

www.palotas.hu


Pásztó

Pásztó az Északi-Középhegységben a Mátra és a Cserhát hegységek ölelésében a Zagyva-folyó völgyében fekszik. Az ún. Romkert, a Pásztó központjában meghúzódó régi városközpont, amelynek ma már csak a romjai láthatók. Megtekinthető látnivalók közé tartozik a Ciszterci Kolostor, az Oskolamester háza, a Csohány Kál-mán Galéria, a Szent Lőrinc plébánia-templom. A Ciszterci kolostorban több állandó kiállítás látható.  A 150 éve működő Júlia Malom mottója: „AZZÁ leszel, AMIT (t)eszel!”. A nyílt napokon az érdeklődők megismerkedhetnek a malom biotermékeivel és kóstolót vehetnek a bio-alapanyagokból készült tízóraikból.

www.paszto.hu


Szarvasgede

 Nepomuki Szent János-szobor: A barokk stílusú, mészkőből készült szobor az 1700-as évekből származik. Ligárd-Pethő-kúria:  XVIII. században épült barokk stílusban. Ma magyar biohistóriai telepként működik. Báthory-Hütner-kúria: A falu közepén áll, itt kapott helyet a polgármesteri hivatal. A Gyertyaszentelő Boldogasszony szentelt műemlék jellegű római katolikus templom középkori részei gótikus stílusban épültek.

 

Szirák

Falunk a dimbes-dombos Cserhát egyik festői völgyében fekszik, s a Bér-patak hosszanti irányban szeli ketté. A környék dombjai erdővel borítottak, a napsütötte lankákon szőlőt termeszt a lakosság. A község központjában még fellelhetők a múlt emlékeit őrző szép falusi épületek, kis úri kúriák. A katolikus templom a völgyből, az evangélikus templom a dombtetőről hívja híveit egy békés meditációra. A falu egyik szélén a felújított, most szállodaként üzemelő, világhírű Teleki-Dégenfeld kastély látványa varázsolja el a hozzánk látogatókat, mely ma már 4 csillagos wellness kastéylszállóként működik. Széleskörű, magas színvonalú szolgáltatásaikat nemcsak a szállóvendégek vehetik igénybe, ezért nem ritkaság a falu utcáin sétakocsikázók, a környéket lóhátról felderítők látványa. A falut körülvevő apróbb-nagyobb dombok kiválóan alkalmasak kirándulásra.

www.szirak.hu


Szurdokpüspöki

Szurdokpüspöki a Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott ahol a folyó völgye a hegyek közül kilépve kiszélesedik. Keletrõl a Mátra nyugati nyúlványa, délrõl a Nagy-Hársas, nyugatról pedig a Cserhát hegység dombokká szelídülõ lankái határolják. A községtől északkeleti irányban a Kis-völgyben lévő pincesor a szőlőművelés több évszázados hagyományait őrzi. A Muzsla-bérc érdekes látványossága, a falutól keletre található „Remete-lik” sziklaüreg.

www.szurdokpuspoki.hu


Tar

A Zagyva folyó völgyének mátrai oldalán fekszik Tar község. A Mátrától a Cserhát felé irányuló közlekedés sajátos kiscentrummá minősíti a községet, amely kétarcú, mert ahogy az Ágasvár, Farkaslyuk-tető, Gombás-tető, Akasztó-domb felé néz, ugyanúgy a Cserhát felé is fordul, s a kis Zagyvavölgyön át induló turista forgalom, kirándulási útvonal kiinduló települése is. A tari templomdombról ellátni az északnyugati irányban lévő sámsonházi várig, amely már a XII. században is állt, s alighanem a huszita háborúk idején pusztult el. A kanyargós Zagyva, a Csevics völgy, a díszletként magasodó 789 méteres Ágasvár, a Mátra nyugati lejtőire jellemző harmonikus hegyoldalak körében Tar község festői környezetbe épült. A Sztúpa: a Dalai Láma által felszentelt impozáns épület aranyozott csúcsa már messziről felhívja magára a figyelmet. A látogatók rátalálhatnak itt a béke és nyugalom szigetére, ahol néhány percre távol érez-hetik magukat a rohanó élet gondjaitól, problémáitól. A Tuzson alborétum: 3,5 hektár kiterjedésű területen cserje ritkaságokat és különleges lomblevelűket tekinthetnek  meg az ide látogatók.

www.tarkozseg.hu


Vanyarc

VANYARC község Nógrád megye déli részén, a Cserhát lankáin található, nagyon szép természeti környezetben. Szlovák nemzetiségű település (Vanyarc-Veňarec). A község a 19. sz.- ban a Dessewffyek, Veres Pál, Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe. Veres Pálnénak, a hazai nőképzés úttörőjének bronz domborművét az 1799-1800-ban épült Evangélikus Templom falán helyezték el. Családi sírja a Nemzeti Sírkert része. Volt lakhelye ma magántulajdon, kertjében ott látható még az un. „Madách-hársfa”. A barokk műemlék jellegű Dessewffy kastélyban pedig községi és iskolai könyvtár működik.  2000-ben avatták fel a Millenniumi Emlékparkot, mely méltó és szép színfoltja a településnek, ahogyan a szlovák Tájház és Alkotóház is a Viselettörténeti Babamúzeummal egyetemben (inf.: 06-30-686-7880). Több vadásztársaság is működik a területünkön, a környék egyébként gyalogtúrák, kerékpártúrák kedvelt színhelye: Vanyarc-Bér (andezitömlés), Vanyarc-Jákotpuszta (ETO farm), Vanyarc- Szanda (várrom - a Cserhát legmagasabb pontja), Vanyarc- Sarlóspuszta (kisbéri félvér ménes tenyésztőhelye 06-32-484-064). Kiemelt rendezvényünk a szeptemberben megrendezésre kerülő HALUSKAFESZTIVÁL - sztrapacskafőző versennyel, folklór műsorral, gyermek programokkal, kézműves vásárral és foglalkozásokkal.

www.vanyarcfalu.hu





Last Updated on Thursday, 22 February 2024 09:58
 

LEADER FELHÍVÁSOK 2014–2020

LEADER KIFIZETÉS IGÉNYLÉS 2014–2020

LEADER PROJEKTEK 2014–2020

HACS Működés 2014-2020

HFS Tervezés 2014-2020

2007-2013 projektek


2007-2013

Facebook